Best of Budapest & Hungary

Kifejezetten – de nem kizárólag – a huszon- és harmincéveseknek kínálja két legújabb borát az egri Kovács Nimród Borászat (KNW): a friss, gyümölcsös ízvilágú Chardonnay reduktív technológiával készül, míg a Merlot, amelyet korábban inkább csak házasításokban használtak, önálló fajtaborként kel életre egy könnyed, akár mexikói vagy olaszos ételek mellé is fogyasztható vörösbor formájában. Többek közt a gyorsabb eljárásoknak is köszönhető az a pénztárcabarát fogyasztói ár, ami ugyanakkor kiváló minőséget kínál a borokra kíváncsi fiatal nemzedéknek.

Best of Budapest & Hungary: Mindkét új borotok kifejezetten a fiatalabb generációt célozzák meg. Ha jól tudom, hosszasan kutattátok ennek a célcsoportnak az igényeit, elvárásait. Mire jutottatok?

Kovács Nimród: Egy nagy generációváltás zajlik most az italfogyasztás világában is. A mi generációnk, a Ratkó-generációként lett ismert. Lassan mindannyian a nyugdíjas éveinket töltjük, miközben megteremtettünk egy olyan életminőséget, ami által megengedhetjük magunknak az igazán minőségi borokat, így a csúcskategóriában mi minősülünk a legnagyobb fogyasztótábornak. Az utánunk jövő generációk már másképp állnak a világhoz, különösen az a nagy millenniumi generáció, amely már a mi gyermekeink nemzedéke. Ők eleve többféle italt fogyasztanak, mint mi, sört, gint, koktélokat, miközben folyamatosan tanulják a világot, és egyre többet tudnak a borokról is. Az ő anyagi helyzetük még nem hasonlítható össze a miénkkel, mégis megvan bennük az igényesség és a vágy, hogy ár-érték arányban megfelelő minőségű, jó borokat igyanak. Kifejezetten ennek a generációnak hoztunk ki két új pénztárcabarát bort, egy chardonnayt és egy merlot, amelyek minőségi birtokborok míves címkével, és épp az előbb említett igényeknek próbálnak megfelelni. Nem csak baráti társaságokban fogyaszthatók jól ezek a borok, de ajándékozhatók is.

Miért pont ez a két szőlőfajta, a chardonnay és a merlot? Milyen karakterjegyeket hoznak elő a borban az általatok használt eljárások?

Kovács Nimród: A gyümölcsös, friss ízvilág érvényesül bennük elsősorban, a fás jegyek kevésbé. A chardonnay például egyáltalán nem is kerül fahordókba, és a merlot is csak éppen hogy, sokkal kevesebb tanninos jegy jellemzi, mint a nagy borokat, amelyek inkább a mi generációnknak szólnak. És hogy miért pont a chardonnay és a merlot? Ezek a szőlőfajták birtokborok, vagyis nálunk is megteremnek, nem kellett mástól vásárolni a szőlőt. Chardonnay-ból egyébként is az egyik legpopulárisabb borunk a Battonage, amely egy testes bor, fahordóban érlelve, seprőn tartva. A chardonnay nem véletlenül a világ egyik legnépszerűbb szőlőfajtája, nagyon sok arcát mutatja, amit persze jelentős mértékben befolyásol a terroir és a borkészítés technológiája is. A merlot szintén egy népszerű, gyümölcsös ízvilágot képviselő fajta, a bordói szőlőfajták közül ez érzi magát igazán jól Egerben, szemben a cabernet sauvignon-nal, aminek kevés az itteni napsütés, vagy a cabernet franc-kal.

Mindkét bor a Noszvaj határában található nyilasmári és nagyfali termőterületről származik. Mi jellemző az ottani talajviszonyokra és a mikroklímára?

Kovács Nimród: Mind a három területünk (a nyilasmári, a nagyfali és a Nagy-Eged hegy – a szerk.) megkapta a legmagasabb, grand superior minősítést Egerben. A nyilasmári és nagyfali terület Noszvaj és Bogács község között, a Bük aljában fekszik, tufás, vulkanikus talajon, nem messze a bogácsi tótól, amely a megfelelő páratartalomról gondoskodik, így a kellemes, párás klíma, és a déli fekvés hozza ki ezt a nagyon szép, érett gyümölcsös ízvilágot. Ezzel szemben a Nagy-egedi boraink Eger egy mészköves területéről érkeznek.

Mennyire más ez a két bor, mint amit általában az emberek gondolnak Egerről, vagy ami általában jellemzi a borvidéket?

Kovács Nimród: Az egri borvidék alapvetően hasonlít a francia burgundi területekhez. Egy hűvös klímájú területről van szó, így itt jól érzi magát a chardonnay és a pinot noir, a syrah, és bizonyos mértékben a merlot is. Ugyanakkor az egri borvidékről sajnos még mindig keveset tudnak az emberek, általában mindenkinek a bikavér jut eszébe – és csak az. Az egri bikavér ugyanakkor egy nagyon tradicionális ízvilágot képvisel, egy kemény, fás ízvilágot, még az újhordós jegyeket is nélkülözve általában, és ez az ízvilág nem biztos, hogy igazán kedvez a fiatalabb közönségnek – én is jobban szeretem a gyümölcsös, szép borokat, mint a keményebb, fás jegyeket. Azt gondolom, hogy ez lenne az egyik új lehetősége Egernek, hogy több ilyen bort hozzon ki, és ezáltal újra felfedezhessék az emberek.

„A megújulás képessége, szándéka nem korfüggő” – nyilatkoztad korábban. Amire talán, ebben az időszakban, különösen szükség is van. Hogy vészeltétek túl a covid időszakot?

Kovács Nimród: Minket is nagyon rosszul érintett, hiszen alapvetően a turizmusra és a magyarországi csúcséttermekre építettük a működésünket. Ez pedig most teljesen megállt. A kóstolási lehetőségek is megszűntek, nem fogadhattunk senkit. De a jó hír az, hogy úgy tűnik, kezd visszatérni az élet Egerben is. Nagyon bízom benne, hogy lassan újra megérkezhetnek a külföldiek, ugyanis a mi klientúránkat is többségében a dunai hajókkal érkező amerikai turistacsoportok tették ki. Ők általában egy budapesti városnézés után érkeztek Egerbe. Azokat a borokat, amelyeket nálunk kóstoltak, megrendelhették az Egyesült Államokba, közvetlenül az otthonukba. Bízom benne, hogy az év második felében megindul a mozgás, és az emberek is nekibátorodnak, hogy természetesen a lehető legnagyobb biztonságban, de újra felfedezhessék a világot.