2017. szeptember 20.
Vajon létezik olyan ember, aki nem szereti a palacsintát? Mindannyiunk örömére, szeptember 23-án a Fővárosi Rendezvényparkban (XVIII. kerület, Szent László út 2.) megrendezésre kerül a Fővárosi Palacsinta Fesztivál. BUDAPEST CRÊPE FESTIVAL Restaurateurs from all over the country will present their most unique and delicious crêpes. There will also be skill games for kids and adults alike, crêpe-eating and crêpe-making contests, crêpe slalom as well as bands, fashion and dance shows and other interesting features. Budapest Event Park, September 23.
Mire számítsunk?
Amellett, hogy az ország minden tájáról érkező vendéglátósok mutatják be a legkülönlegesebb és legízletesebb palacsintákat, lesznek ügyességi játékok gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, palacsintaevő és palacsintasütő verseny, palacsinta szlalom, lesz gyereksarok, aszfalt rajtverseny, futóbicikli verseny, továbbá zenekarok, divat- és táncbemutatók és egyéb érdekességek.
Palacsintatörténelem
A palacsinta eredete a római korból származik, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Azonban tudni kell a pajzsos sütésről, hogy a római legionáriusok pajzsa a Scutum valójában fából készült, akárcsak a Clipeus, vagyis megkérdőjelezhető ennek igazságalapja. Összetétele liszt, víz és kevéske só volt. Nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mert hosszabb ideig eltartható volt. Ekkoriban nem édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre. Az első feljegyzéseket – amelyekben egy recept is szerepelt – már 1439-ben lehetett olvasni.
A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható. A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi hamvazószerdával kezdődő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására.
Az angolszász országokban palacsintát megünneplő nap született, mely napon palacsintasütő, -evő, -feldobó, -tekerő stb. versenyeket rendeznek. Az ünnep alkalmából világrekordok megdöntésével kísérleteznek palacsintaevő, -eldobó, -elkapó kategóriákban. 1994-ben Rochdale-ben sütötték ki a világ legnagyobb palacsintáját, amely 15 méter átmérőjű, 3 tonna súlyú, és kb. 2 millió kalóriát tartalmazó édesség volt.