A Salzburgban és Magyarországon is tevékenykedő többszörös magyar és nemzetközi grafikai díjas Fürjesi Csaba "A felejtés határai" címmel mutatja be legújabb tárlatát Budapesten. Fürjesi bő évtizede foglalkozik munkáiban az idő és a létezés alapkérdéseivel. Alkotásai az ilyen téren összeálló gondolatainak a vizuális lenyomatai. Ami pedig a megjelenítésüket illeti, nem mindennapi anyaghasználatával és a különféle felületek együttes alkalmazásával szinte odaszegezi a látogatók figyelmét. A tárlat egy hónapig lesz látható a The Space Contemporary Art Gallery-ben.
Fürjesi az alkotásaiban a konkrét idő és a relatív időérzékelés kérdései között egyensúlyoz. Kiszakítja a megszokott objektumokat és sémákat eredeti kontextusukból, az idő lelassul és kitágul, a világ egy pillanatra megáll, a valóság és fikció pedig összeolvad. Az azonos témájú, szuverén művei különböző formákban történő egymás mellé helyezése egyfajta intellektuálisan harmonizáló bricolage-ként jelennek meg a kiállítóterekben.
Utazás téren és időn keresztül
“A felejtés határai” címmel bemutatott kiállítás olyan szuverén alkotásokból áll, ahol a szubjektív idő és felejtés kapcsolatának vizsgálata képi elemekkel, egy-egy epizód vagy élethelyzet, stáció-szerű felidézésével történik. Az egyéni emlékezetünkben fellelhető emlékek mértéke szerint azonosulunk a kiállított munkák által mutatott emlék-hatásokkal. A felejtés nem élettani hatásvizsgálata a fontos, hanem inkább egy tudatalatti személyes referencia, kvázi egy emlék-doboz pillanatnyi felnyitásának élménye.
Fürjesi önelemzésre, önvizsgálatra késztető alkotásai annyira igazítanak el minket, hogy az általuk keletkező hatásokat, magunkban párhuzamba állítsuk a saját referenciánkban felidézhető egykori benyomásokkal. Ezzel a legjobbat hozza ki belőle: megnyitja az ajtót, hogy új elbeszélések szülessenek a nézők és alkotások között, valamint meghív minket, hogy kísérjük végig az ő utazását téren és időn keresztül.
A konceptuális alkotásaiban külön hangsúlyos az anyaghasználat, a különféle alap-felületek együttes alkalmazása. (pl. a vintage lisztes zsák, vagy a torok orvosi vizsgálatának spatulája, egy 1884-es párizsi divatlap szabásmintája, konyhai sütőpapír, vintage térképek stb.) A kiindulóanyagok sajátos fizikai és szimbolikus jelentésük felől nézve, a kilépés a sík műalkotások kereteiből s az installációk felé való elmozdulás logikus következmény.
Fürjesi Csaba (1969) a festészet, fotográfia és installációk mellett intenzíven foglalkozik grafikai eljárásokkal, a magasnyomási technikák kiterjesztésének lehetőségével és a grafikai technikák kombinációival. Az általa kifejlesztett „Multitypia” grafikai eljárásért Slavi Soucek ösztöndíjban részesült. Részt vett a párizsi Citè des Arts artist in residence programjában. 2020-ben pedig megnyerte a Miskolci Grafikai Triennálé nagydíját.