Az építéséhez meg kellett váltani a Lánchidat. Állítólag belekódolták az Eiffel-tornyot. A második világháborúban a pesti hidak közül elsőként robbant fel – csak épp véletlenül. A Margit híd idén 137 éves.
Az 1870-es évekre a Lánchíd túlterheltsége miatt nyilvánvalóvá vált, hogy Budapestnek újabb Duna-hídra van szüksége. Ez azonban akkor még komoly akadályba ütközött: a hidat üzemeltető Lánchíd Társasággal még érvényben volt a szerződés, amely kilencven évre megtiltotta újabb átkelőhely építését a meglévő 8 km-es környezetében. A Margit híd építésének első lépése tehát az volt, hogy az állam megváltotta a Lánchidat, s így az építési tilalmat is. A híd építése 1872-ben kezdődött Ernest Gouin francia építész tervei alapján. Az építészeti díszítés Wilbrod Chabrol munkája, aki egyébként a francia Palais Royal építője is. A hídpilléreket díszítő, hajóorron ülő emberalakot formázó szobrokat Adolphe Thabard készítette. A kész hidat 1876. április 30-án adták át a forgalomnak.
Francia meló
A híd különleges Y-alakja a Margitszigettel való összeköttetésnek köszönhető, a két hídfél 165 fokot zár be egymással. Ezt a kitérőt utólag illesztették be az eredeti tervbe és az átkelést biztosító szárnyhíd nem is épült meg 1900. augusztus 19-ig. Ahogy a pesti hidakhoz általában, a Margit-hídhoz is kapcsolódik legenda. Egyesek szerint maga Gustav Eiffel, az Eiffel-torony tervezője alkotta. Ez talán annak köszönhető, hogy a hidat sokan fekvő Eiffel-toronyként emlegetik. Sőt, állítólag ha a Margitszigetre vezető kiegészítővel együtt a megfelelő tengelyre tükrözzük a hidat, az valóban kirajzolja az Eiffel-torony alakját.
Mancitól Margitig
A második világháborúban a többi pesti hídhoz hasonlóan a németek ezt is aláaknázták. 1944. november 4-én aztán a híd a délutáni csúcsforgalom idején, teljesen váratlanul felrobbant több mint 400 életet – közöttük negyven német katonáét – követelve. A tragédia pontos okát ma sem tudni: a korabeli források gázrobbanásról beszélnek, még sokan úgy tudják, a villamos által kiadott szikra aktiválta a német tölteteket. Ami megmaradt a hídból, azt a németek 6 hónappal később pusztították el. 1945-ben a szovjet hadsereg pontonokkal oldotta meg az ideiglenes összeköttetést. Az újjáépített híd 1948-as átadásáig „Manci”, az ideiglenes híd biztosította az átkelést. 2000-re a híd állapota ismét nagyon leromlott, de több tényező, többek között a Szabadság hídon zajló munkálatok késleltették a felújítást. Végül 2009. augusztus 21-én megindult az építkezés. A forgalomnak a újra átadott hidat kiszélesítették és többek között bicikliúttal is bővítették.