Minden évben igyekszünk tisztelegni a szakma legjobbjai előtt. Idén tizenöt remek szakembernek nyújtottunk át különdíjat a XXVI. Best of Budapest & Hungary Díjátadó Gálán, négyen pedig különleges elismerésben részesültek.
Életműdíj: Vomberg Frigyes
Vomberg Frigyesnek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar gasztronómia európai szintű felzárkóztatásában. Dolgozott szakácsként és konyhafőnökként, tanított főiskolákon vendéglátó szakoktatóként – hiszi, hogy a magyar gasztronómiát úgy lehet új szintre emelni, ha a fiatalok megfelelő képzést kapnak, hiszen belőlük lesznek majd a jövő tehetségei. Az utóbbi években a Bocuse d’Or Akadémia keretében coachként segítette felkészülni a magyar csapatokat.
Az év gasztro-vállalkozói: Szternák Péter és Macsinka János
Az, hogy két család hosszú időn keresztül harmonikusan tudjon együtt dolgozni, nagy ritkaság, de a Szternák-Macsinka duónak nem jelent problémát. Nekik köszönhető az, hogy az egri vár tövében nem csak turisták állnak sorban jegyért, hanem gasztroturisták is, hogy bejussanak a Macok Bisztróba, a Brumbrumba, illetve az Imola Udvarház butikhotelbe. János, akit méltán neveznek ’Eger séfjének’, Péter, a házigazda, és a munkában szintén oroszlánrészt vállalló feleségeik szeretettel várják mindazokat, akik igazán jót szeretnének enni és aludni Egerben.
Az év budapesti éttermese – modern kategóriában: Gendur András
Nem könnyű becsábítani a vendéget egy hotelben helyet kapó étterembe. Gendur Andrásnak viszont sikerült, még többszöri séfváltás mellett is. Magánemberként Andrást mindig is érdekelte a gasztronómia világa, hoteles szakemberként pedig más szemmel közelít egy étterem sikeres üzemeltetéséhez, mint a nagy többség. E szerencsés konstelláció eredménye a mára kiforrott koncepció, mely testet ölt a La Perle Noire-ban. Ez az Andrássy útra nyíló étterem már sokszor bebizonyította, hogy képes a megújulásra, ami azonban soha nem változik: a hangsúlyos francia gasztronómiai alapokra építkezés a konyhában és a tökéletes szerviz a vendégtérben.
Az év budapesti éttermese – klasszikus kategóriában: Ying Tianhua (Tao)
A Hong Kong és Taiwan éttermeket Budapesten mindenki ismeri, bár egyik sem nevezhető központi fekvésűnek. Tulajdonosuk, Tian Hua Ying, vagy ahogyan a legtöbben ismerik: Tao, direkt nem divatos belvárosi helyszínt keresett, inkább hosszas, nyugodt étkezésekhez megfelelő, tágas épületekre vadászott. A Taiwan épülete például egy gyönyörű istálló volt régen. Tao először 1986-ban járt Magyarországon, turistaként. 1989-ben visszatért, és volt ideje beleszeretni Budapestbe. „Egyik barátom elvesztette az útlevelét. Mire a probléma megoldódott, én már elhatároztam, hogy idetelepülök,”- emlékszik vissza a belga származású kínai Tao, aki vendéglátós családból jön, és pontosan tudja, hogyan építhető fel stabil törzsvendégkör: kiváló ételek, kiváló kiszolgálás, töretlenül – ennyi kell hozzá.
Az év vidéki éttermesei: Marjai Flóra és Kvasznicza Ferenc
Őriszentpéterre most már nem csak a természeti kincsei miatt érdemes ellátogatni, hiszen ott a Pajta is, mely az utóbbi években egyfajta kulináris zarándokhellyé vált. A fiatal házaspár, Marjai Flóra és Kvasznicza Ferenc étterme a környék értékeire és alapanyagaira épít, így nem csak stilisztikailag passzol tökéletesen az Őrség dimbes-dombos tájaihoz. A pár bevallása szerint a Pajta az Őrség iránt érzett szenvedélyük megtestesülése, és szeretnék, ha e szenvedély előbb-utóbb egy szálloda formában is testet is öltene.
Az év séfje: Palágyi Eszter
Palágyi Eszter az első olyan séf Közép-Európában, aki 30 éves kora előtt megkapta a Michelin-csillagot, s akiről Guy Savoy, miután megkóstolta a főztjét a COSTESban, azt mondta: „Egy ilyen színvonalú étteremben, ha nő a séf, az csakis egy tökős nő lehet.” Eszter cukrászként kezdett a COSTESban. Séfként bátran ereszti össze a francia konyhatechnológiai eljárásokkal az olyan hagyományos magyar ételeket, mint a halászlé és a somlói galuska. Az újszerű műveletek, elgondolások nem csupán kísérletező kedvből, hanem legfőképpen eltökéltségéből fakadnak – általában azok a feladatok ösztönzik, amik elsőre lehetetlennek bizonyulnak. Minden fogását a fizikai törvényszerűségek feszegetése, technikás feldolgozási folyamatok, mégis játszi könnyedség jellemzik.
Az év cukrásza: Szalai Dóra
Szalai Dóra ugyan közgazdász, de gyerekkora óta szenvedélye a sütés, és amikor Pierre Hermé francia cukrász receptkönyvében felfedezte a macaronokat, elhatározta, hogy ő bizony elsajátítja, sőt, tökélyre fejleszti a francia sütemény készítését. Itthon igazából senki nem taposta ki előtte az ösvényt, így tanulmányi útja Párizsba vezetett. Hazatérve lelkesen és kitartóan készítette macaronjait, és töretlenül bízott abban, hogy Budapest is beleszeret ebbe a színes-illatos finomságba. A város első macaronozóját 2014-ben nyitotta meg, a Chez Dodo híre szárnyra is kapott. Dóra minden ízt saját maga talál ki, a különlegesség és a minőség kulcsfontosságú számára.
Az év pékje: Fekete Gergő
Fekete Gergőt egész Skóciáig vitte a lendület, miközben a tökéletes kenyérsütési techikát kereste. Onnan visszatérve 2015-ben megnyitotta a Hold utcában az Artizán pékséget, ahol a kézművesség nem csak névben, hanem minden termékben visszaköszön. A pékségből a frissen sült kenyér mennyei illata mellett árad a jókedv is, Gergő pedig tudatos vásárlásra és adalékanyagmentes kenyerek fogyasztására biztatja a vásárlóit.
Az év gasztro-borásza: Debreczeni Mónika
Debreczeni Mónika közgazdász és szakfordítói diplomájának megszerzése után, 1995-ben kezdett el komolyabban foglalkozni a borral, s megszerezte a WSET nemzetközi borakadémikus címet. Férjével, Debreczeni Pállal vágtak bele szőlőbirtokuk és pincészetük kialakításába, mely Villány középkori nevét kapta a keresztségben. Férje váratlan halála után Mónika vette át a kisharsányi birtok irányítását. A pincészetet, mely épp pár hónapja ünnepelte az első bor palackozásának 25 éves jubileumát, a folyamatos fejlődés jellemzi, a borok számos elismerést és díjat kaptak már, a munkában most már Mónika két lánya is segít. 3 borcsaládot nevelnek, évente 700.000 palack bort állítanak elő, exportra 12% kerül, szállítottak már Kenyába és Brazíliába is. A pincészet alapító tagja az Ördögkatlan Fesztiválnak.
Az év gasztro-fotósa: Fekete Antonio
Amiben Fekete Antonio különbözik a legtöbb ételfotóstól, az az, hogy mielőtt kamerát vett volna a kezébe, 20 évig volt szakács. „Míg az ételek mulandók, a fényképek megmaradnak, és ha a kettőt kombinálom, az ételeket örökre meg lehet őrizni,” – mondja. Remekül ráérez a tökéletes pillanatra, amikor az ételek a legjobb ’arcukat mutatják’, ezt számos-számtalan éttermes és marketinges tanusítja.
Az év gasztro-bloggere: Steiner Kristóf
Az igencsak sokoldalú Steiner Kristóf 2009-ben döntött úgy, hogy elköltözik Magyarországról. A hippi családból származó színész-újságíró-műsorvezető előbb Londonba, majd Tel-Avivba ment, ott lett hivatalosan is vegán. Blogja „Kristóf Konyhája” néven indult 2015-ben, receptekkel és élménybeszámolókkal. Első vegán szakácskönyve óriási siker lett – az ebben megjelent 108 receptből is szemezget, amikor főzőkurzusokat és kulináris túrákat tart Budapesten és Tel Avivban egyaránt. A ’Ne árts,’ valamint ’Élni, és élni hagyni’ frázisok számára nem csak üres szavak, vallja, hogy nem kell veszekedni semmiről, de beszélgetni érdemes bármiről – például arról is, hogy a növények menők, és mi, emberek jó pár kvalitást megtanulhatnánk tőlük.
Az év budapesti szállodása: Árvai Zoltán
Árvai Zoltán 2008-tól több mint egy évtizeden át vezette sikeresen a Danubius Hotel Zrt tulajdonában lévő Hilton Budapest hotelt, vagy ahogy mindenki ismeri, ’a vári Hiltont’. Levezényelt itt egy négy éven át tartó renoválást, mely a szálloda történelmének legátfogóbb felújítása volt. Új pozíciójában, a Hotel Hungaria és a Danubius Hotel Arena élén újra láthatjuk ütvefúróval a kezében, hiszen mindkét szálloda felújításnak néz elébe.
Az év vidéki szállodása Molnár-Mersitz Ágnes
Kevés szállodás teheti meg, és még kevesebb vállalja fel, hogy saját ízlése szerint formálja a helyet, amit vezet. Molnár-Mersitz Ágnes nem akar válogatás nélkül minden igényt kiszolgálni: a Kosbor Panzióban nincs wellness, nincs TV, de mégis (vagy éppen ezért) egyre nő azok tábora, akik itt szállnak meg, ha tökéletes kikapcsolódásra vágynak. „A nagyvárosból való elvágyódás, a maximális kényelem ígérete és a hagyományokkal való újratalálkozás lehetősége mágnesként vonzza a pihenni vágyókat az Őrségbe, és azon belül is Magyarszombatfára,” – vallja a Kosbor tulajdonos-háziasszonya, aki jó érzékkel választotta ki anno azt a romos ingatlant az Őrségi Nemzeti Park szélén, amiből mára modern fenntartható technológiákat rejtő, stílusos vidéki panziót varázsolt.
Különleges elismerés a vendéglátás területén felmutatott teljesítményért
Pohner Ádám és Csapody Balázs
Csapody Balázs nagy fába vágta a fejszéjét, amikor megnyitotta a Kistücsök éttermet Balatonszemesen, abban a szent meggyőződésben, hogy igenis lesz igény a magyar tenger partján minőségi vendéglátásra. Igaza lett, a Kistücsök gasztrománok zarándokhelye ma is, és a kitaposott ösvényen mások is kedvet kaptak az induláshoz. Balázs jó érzékkel választja ki azt, akit támogat: Pohner Ádám 2017 óta séfhelyettes a Kistücsökben, fiatal és magabiztos, 2018-ban a Bocuse d’Or világdöntőjén 12. helyezést ért el.
Kurkó Zsolt és Héder Irma
A japán konyha összetettségét és kifinomultságát kevés nem japán séf érti és műveli. A Washoku World Challenge-et éppen azért hívták életre, hogy elismerje a világ különböző pontjain dolgozó lelkes szakácsokat, akik külföldi származásuk ellenére elkötelezetten ápolják a szigetország gasztronómiai hírnevét. Ezen a versenyen szerezte meg a világ 4. legjobb külföldi japán séfje címet Kurkó Zsolt, idén januárban. Hogy egyáltalán ott lehetett a bécsi úti Sushi Sei étterem séfje a tokiói döntőn, az az étterem elhivatott tulajdonosának, Héder Irmának köszönhető.
Az előző évi különdíjasokról itt olvashatsz