Best of Budapest & Hungary

Egyre népszerűbb a furmint, ez a Kárpát-medencei szőlőfajta, amelyből rendkívül változatos borok készülhetnek, és amely februárban az érdeklődés középpontjában áll. Nagyon sokféleképpen találkozhatunk vele: a pezsgőktől kezdve a könnyed, üde, száraz tételeken és a tartalmasabb, hordós érlelésű borokon át a késői szüretelésű, szamorodni és aszú édes borokig. Így nem csoda, hogy laikusok és a szakértők egyaránt örömmel válogatnak belőle.

A furmint származása ugyan nem ismert pontosan, de Magyarországon már 1611-ben említik a nevét Tokajban, így sajátunknak tekintjük a fajtát. A filoxéravész előtt több típusát is ismerték, utána visszaszorult a tokaji és a somlói területekre, majd kb. egy évtizede kezdték újratelepíteni szerte az országban. Most már Egerben, a Mátrában, a Balaton-felvidéken, Pécs környékén és az Alföldön is találunk telepítéseket. Szlovákiában,  Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában is vannak furmintültetvények, valamint néhány tengerentúli országban is elkezdtek már kísérletezni vele. Sokáig mint édes boros fajtát ismerték. Ez 2000 környékén kezdett változni, ebben az évben készült el Magyarországon az első prémium dűlőszelektált száraz furmint. A változást nem csak a nemzetközi trendek diktálták. Amíg egy száraz furmintot szinte minden évjáratban el lehet készíteni, addig az aszú sokkal kiszolgáltatottabb az időjárásnak. A két stílus jól megfér egymás mellett, a száraz furmint pedig azóta a mindennapi borfogyasztás része lett. Neutrális fajta, ami jól közvetíti a termőhelyet. Vulkanikus, meszes talajon érzi magát a legjobban, szereti az ásványokban gazdag helyeket. Vibráló savait nem veszíti el sem egy melegebb évjáratban, sem késői szüret vagy botritiszesedés esetén. Ezektől az élénk savaktól válik hosszan érlelhetővé, az eltarthatósága – főleg a tokaji aszú esetében – kivételesen hosszú. A rothadásra érzékenység, ami más szőlőknél hátrány, a furmint esetében előny is lehet, hiszen a Botrytis cinerea nevű penészgomba általi fertőzésre való fogékonysága miatt készülhet belőle – más tokaji fajtákkal együtt – a világ legdrágábban készíthető természetes édes bora, az aszú. Univerzális, így a borász könnyedén alakíthatja az elképzelése szerinti stílusra. Élénk savú pezsgő, könnyed alapbor, komoly, dűlőszelektált tétel és az édesek mind-mind megalkothatóak furmintból. Egyaránt alkalmas tartályos vagy hordós érlelésre, de kísérleteztek már amforákkal is. A furmint leggyakoribb íz- és illatjegyei: alma, körte, birsalma, virág, gyógynövény, őszibarack, citrusok, méz, zöld- és édesfűszerek, valamint ami igazán karakteressé és felismerhetői teszi, a sós-ásványosság. Mindezeket a hordós érlelés klasszikus aromái, a vanília, a füst és a dohány egészíthetik ki. Sokféleségének köszönhetően az ételpárosítások kapcsán is rengeteg lehetőséget kínál. Egy frissebb, gyümölcsösebb furmint jól illik halak és zöldfűszeres zöldséges fogások mellé, míg egy palackban érlelt tételhez vadszárnyas vagy akár egy steak is passzol.

Furmintból sohasem elég

Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Furmint Február Nagy Kóstolót, február 6-án, hagyományosan a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében, a Városligetben, ahol az érdeklődők több mint 200 különböző furmintot kóstolhatnak. Ez a rendezvény a csúcspontja az egész hónapon átívelő Furmint Február rendezvénysorozatnak, melynek során szerte az országban – sőt immár határainkon túl is – éttermesek, borkereskedők állítják majd a középpontba a Furmintot.