Már belépéskor jó kedve támad az embernek, hiszen a színes, játékos „maci világ” nagyon vonzó. A design változatos, ötletes, mindig akad valami, amire felfigyelhet az ember.
A borlista kizárólag helyi, egri borokból áll, ami azt jelenti, hogy nagy és kiváló a választék. Házi boruk a St. Andrea borászattól van, épp ezért elsőrangú.Ha nem lett volna 40 fok, akkor sokkal több fogást kóstolhattunk volna, de így is élménydús volt az ebéd.
Kezdetnek volt egyszer a citrusos karalábéleves paprikahabbal és ropogós kacsamájgombóccal. Ez mennyei volt. Rétegesen halmozódtak a jobbnál jobb ízek. Szintén előételként kipróbáltuk a heti ajánlatokból a kacsamájat sárgabarackkal, mónosbéli sonkával és sárgadinnyével. Látványra és ízre is kiváló volt, és ezt is az ízek változatossága jellemezte. Főételként ettük a pirított nyúlcombot vadas krémmártással és burgonyafánkkal. A hús elolvadt a szájban, a mártás isteni és a burgonyfánk könnyed, légies volt.
A második főétel a Bikavérben párolt marhapofa volt, füstölt zellerpürével, vargányagombával és sonkahagymával. Eszméletlenül sokoldalú ízvilág volt egy tányéron. Sajnáltam, amikor befejeztem, mert annyira élvezetes volt. Az adagok emberes mérete miatt desszertnek már nem jutott hely, de legalább ez ürügy arra, hogy hamarosan visszatérjünk. A felszolgálók jó kedélyűek és nagyon jól képzettek voltak.
BRAVÓ a séfnek és az egész stábnak!