Best of Budapest & Hungary

Megérkeztek az első borongósabb őszi napok a városba, így elindultunk, hogy megkeressük azt a helyet, ahonnan nézve ez az őszi nap már nem is morcos, hanem inkább egy hangulatos látvány, egy finom estebéd mellől. Kipróbáltuk a ZAZIE-t, a MOL Campus új éttermét.

    A ZAZIE nem árul zsákbamacskát, hangosan hirdeti a lezser és pimasz fiatalságot. Egy hely, ami egyszerre modern, fesztelen, könnyed, városi, ugyanakkor mégis természetközeli. Átjáró az irodák diktálta komolyság és a Duna-parti szabadság között, egy hely, ahol egy tápláló reggeli mellett felkészülhetünk a napra, vagy ebédszünetben kiengedhetjük a gőzt. Kicsevegjük magunkból a nap történéseit valami könnyű étek mellett, elpihentetve szemünket a közeli öböl látványán, egy kis időre elfelejtve a felettünk nyüzsgő, egymásra pakolt irodahegyeket.

    Az étterem konyhafőnöke a fiatal séf, Bíró Dániel, akit most nem volt szívünk kimozdítani „műhelyéből”, hogy azonban ne csak benyomásokat gyűjtsünk, hanem magával a koncepcióval is megismerkedjünk, Bese Konrádot kértük meg, hogy meséljen kicsit a helyről magáról, az eddigi tapasztalatokról, a tervekről és nem utolsó sorban az ételkínálatról.

    A design-nal kapcsolatban Konrád elmondta, hogy a cél az volt, hogy a Duna-öböl ne csak a falakon kívüli élmény legyen, hanem bent is érezhető attribútumaival találkozzon a vendég, amilyen a nád, a padlón visszaköszönő hullámforma, a természetes színek és anyagok felhasználása. A ZAZIE ottjártunkkor már harmadik hete megnyitott, amit egy egyhetes tesztüzemmód előzött meg, ahol kifejezetten a MOL Campus dolgozóit szolgálták ki.

    Nyitás minden nap 7:30-kor van, a reggeli menüben van egy grab and go kínálat, ami kifejezetten a reggeli irodistáknak szól. Ebben találhatók: péksütemények, kakaós csiga, túrós batyu, valamint az úgynevezett „Bíróbrodok”, melyek Bíró Dani inspirációi, skandináv stílusú croissant- és bagettszendvicsek, ezen kívül joghurtok, zabkása és gyümölcsök. A klasszikus reggeli kínálatban pedig a hagyományosabb reggeliket találjuk, omlettet különböző összeállításban, tojáskölteményeket, gofriszendvicset gyümölcsökkel, lazacbowl-t, és az elmaradhatatlan roppanós virslit. Kávét tekintve pedig klasszikus olasz pörkölésű és specialty kávékat. Ez az időszak kedvez pl. a középvezetőknek, akik egy villásreggeli felett üzleti megbeszélést tarthatnak. A reggeli menüről 11:30-ig tudunk válogatni.

    A reggeli után a konyha átáll a business lunch menüre, mely egészen délután háromig érhető el. Ez a menü hétről hétre változik, és ugyancsak az irodistákat szolgálja ki elsősorban, hiszen az itt kínált összeállítások jó ár-érték arányban vannak, és azt is figyelembe veszik, hogy az ebédszünet után még sok esetben a munka folytatódik, ezért könnyű és energiadús ételeket kínál. Amiből összeáll: egy leves, egy előétel, három főétel és két desszert.

    Hiánypótló étterem abban a vonatkozásban, hogy két-, háromfogásos asztalszervizes ebéd a környéken máshol nincsen, valamint egy étkezési élményt is nyújtanak mellé, szemben egy hagyományos menzával. Konrád elmondása szerint ez az étterem fő fókusza, és ez is megy legjobban, hiszen a környéken nagyjából 10 ezer irodista van csak magában a MOL-ban 2 és fél ezer.

    Ezzel egyidőben már az á la carte étlap is elérhető, háromtól pedig már csak az van. Hamarosan pedig egy aperitivo időszak is el fog indulni, ez szintén a környékbeli irodistákat szeretné megszólítani, hogy 16:00 után, a munkaidő végeztével a csapatok lejöjjenek és tudjanak egyet koktélozni, emellé pedig bársnack-eket biztosítanak majd. A vacsoraidőszak az, ahol betérnek a környékbeli lakók például a rohamosan fejlődő BudaPart negyedből is.

    Mi ezúttal, tekintve, hogy a késő délutáni órákban érkeztünk, az á la carte étlapról választottunk, Bese Konrád ajánlása nyomán. Így egy előételt, egy levest, két főételt és két desszertet teszteltünk. A leves egy Bíró Dani által elnevezett „Apám gulyáslevese kápiafrissítővel”. Az étellel a séf valóban édesapja előtt tiszteleg, hiszen ő is ismert szereplője a hazai vendéglátásnak. Egy tartalmas levest kóstolhattunk meg, mely a külföldi vendégek számára is ideális lehet, ha valami klasszikusat választanának a menüből. A leves kellemesen fűszerezett volt, inkább édeskés, mint erős. Az előétel egy erdélyi pisztrángtatár volt karalábéval, szerkezetében könnyű, ízében citrusos. Ezzel az ízvilággal a halat kevéssé fogyasztók is kibékülhetnek. A főételek közül Bíró Dani hortobágyi palacsintáját kóstoltuk meg csirkepörkölttel, különlegessége, hogy kívül is van rajta csirkepörc, valamint a palacsintatésztára is rá van pirítva a paprikás szósz. A másik tesztelt főételünk egy konfitált fogasfilé volt vajon pirítva, gyökérzöldségekkel és sárgarépakrémmel. A halhús omlósra sült, az ízét pedig még jobban kihangsúlyozta a vajas mártás a zöldségekkel. A desszertek közül az egyik egy klasszikus mákos guba volt szatmári szilvalekvárral, a tetején krémsajttal és habcsókkal, az elkészítésnek köszönhetően az öntet lágyított a szerkezeten, de nem áztatta el teljesen. A másik desszert pedig a felöntéssel egy kisebb show-val felért, az ún. „Vattacukorfészek madártej, madártoll”. Ennek lényege, hogy vattacukorfészekben van elhelyezve a sóskaramellával leöntött madártejhab, a madártejjel való felöntés közben a vattacukor egyből beleolvad az édességbe, még tovább fokozva annak karamelles ízvilágát. Ez a desszert talán leginkább illik ide az „öbölbe”, a toll szimbólumát is játékba hozva, és a nádasban fészkelő madár képét is megidézve.

Bár a ZAZIE magát nem fine dining étteremnek jelöli meg, az íz- és látványélmény, a tálalás, mind megfelel a fine dining konstrukciónak. Mindegyik étel látványában és szervírozásában is szépen komponált, megmozgatja az érzékeket emlékezetes pillanatokat hagyva maga mögött.

Köszönjük a ZAZIE csapatának, hogy ebben az élményben most nekünk is részünk lehetett, és izgatottan várjuk a folytatást. Addig pedig, mindenkinek csak azt tanácsolhatjuk, hogy forduljon meg a ZAZIE-ban elégszer ahhoz, hogy kiérdemelje a törzsvendég megnevezést, mert úgy hírlik, jó sora lesz a ZAZIE Bistro&Bar törzsvendégeinek! Mi is erre fogunk törekedni.